Kijöttek a friss adatok: a sereghajtókból indulva immár csak egy ezrelék választ el minket Németországtól

Magyarország két helyet lépett előre az unió rangsorában, így a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája már az ötödik legjobb. Soha nem álltunk még ilyen előkelő helyen. Másfél évtizede még a sereghajtók között voltunk, azóta pedig példátlan javulást értünk el, 

Nemrég a KSH közzétette az idei májusi foglalkoztatási adatokat, az Eurostat pedig a tagállamok első negyedéves számait.

Nézzük először az uniós adatokat!

Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar munkaerőpiac az idei év elején is kiválóan teljesített. A 20–64 éves korcsoportban a magyar foglalkoztatási ráta 81,2% volt, ami immár az 5. legjobb a tagállamok között Málta, Hollandia, Csehország és Németország után, jelentősen meghaladva az unió 75,8%-os átlagát. A korábbi 7. helyünkről két helyet előrelépve Svédországot és Észtországot is megelőztük.

Az Eurostat által kiadott sajtóközlemény is kiemeli, hogy Magyarország javulása dobogós helyezést ért el: 

amennyiben a szezonálisan kiigazított adatokat hasonlítjuk össze.

Sajnálatos módon mindössze 17 ország ért el növekedést, míg hét országban már csökkent a foglalkoztatási ráta. Ide tartozik a három balti állam, Dánia, Lengyelország és Románia – vagyis 

Érdemes megemlíteni, hogy Németország, Hollandia és Luxemburg esetében is csupán stagnálás volt tapasztalható az év elején – még a szezonális kiigazításokat követően is –, ahogyan az az alábbi, az Eurostat által közzétett grafikonon is látható.

Ezeket a folyamatokat figyelmeztető jelként érdemes értelmezni, különösen annak fényében, hogy a 20–64 éves népesség száma már 12 országban csökken, köztük Magyarországon is. Hazánkban az első negyedévben a népesség csökkenése mellett a foglalkoztatottak létszáma szinte stagnált, miközben a munkanélküliek és az inaktívak száma csökkent – ennek köszönhetően tudott a foglalkoztatási ráta emelkedni.

A teljes munkaerőpiacon tapasztalható átmenetek vizsgálata alapján megállapítható, hogy több munkanélküli vált foglalkoztatottá, mint fordítva. Ugyanakkor több foglalkoztatott lett inaktív (közülük valószínűleg sokan nyugdíjba vonultak), mint ahány inaktív személy tért vissza a munkaerőpiacra, például iskola után vagy mellett vállalva munkát.

A KSH adatai szerint az első negyedévet követően, az idei február–áprilisi, illetve március–május időszakban is kimutatható a foglalkoztatottak létszámának csökkenése – mindezt a munkanélküliek és az inaktívak számának párhuzamos csökkenése mellett. Ez a jelenség úgy következett be, hogy a korcsoport létszáma az eddigieknél is nagyobb mértékben zsugorodott. Szerencsére azonban sem a foglalkoztatási ráta, sem a munkanélküliségi ráta nem változott számottevően az előző év azonos időszakához képest.

Az unióban a tagállamok második negyedéves adatait várhatóan szeptemberben ismerhetjük meg. Mivel a magyar foglalkoztatási ráta nem romlik, miközben több ország már visszaesést mutat, nem számítok helyezésromlásra az uniós rangsorban.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay